Aller au contenu

Alfabet glagolitike

Cha vient éd Wikipedia
.

L'alfabet glagolitike (o glagolitsa, in russe pi in bulgare : Глаголица ; sr : Глагољица ; hr : glagoljica ; uk : Глаголиця ) ch'est l' pus anchien alfabet slave. il a tè invinté pèr chés frères Cyrille pi Méthode.

Il étoet uzé dins l' Grande-Moravie.

Codex in glagolitike (XIe sièke).


Grafie Nom
(cyrillike)
Nom
(transcrit)
Fonème Équivalint
grec o hébreu
Équivalint
cyrillike
Ⰰ, ⰰAzАзъAz/a/ΑА
Ⰱ, ⰱBukiБукиBouki/b/Б
Ⰲ, ⰲVediВедиVedi/v/ΒВ
Ⰳ, ⰳGlagolГлаголиGlagoli/g/ΓГ
Ⰴ, ⰴDobroДоброDobro/d/ΔД
Ⰵ, ⰵJestЕстьEst/ɛ/, /jɛ/ΕЕ
Ⰶ, ⰶZhiveteЖиветеJivete/ʓ/Ж
Ⰷ, ⰷDzeloЗелоZelo/d͡ʑ/ΖЅ
Ⰸ, ⰸZemljaЗемляZemlia/z/ΖЗ
Ⰹ, ⰹIzheИжеIje/i/ΗЙ
, ⰻIИ, ИжеиI, Ijeï/i/ΙІ
Ⰼ, ⰼDzhervГѥрвGierv/ɟ/Ћ, Ђ
Ⰽ, ⰽKakoКакоKako/k/ΚК
Ⰾ, ⰾLjudiЛюдиLioudi/l/, /ʎ/ΛЛ
Ⰿ, ⰿMisleteМыслетеMyslete/m/ΜМ
Ⱀ, ⱀNashНашNach/n/, /ɲ/ΝН
Ⱁ, ⱁOnОнOn/ɔ/ΟО
Ⱂ, ⱂPokojПокойPokoï/p/ΠП
Ⱃ, ⱃRtsiРцыRtsy/r/, /rʲ/ΡР
Ⱄ, ⱄSlovoСловоSlovo/s/ΣС
Ⱅ, ⱅTverdoТвердоTverdo/t/ΤТ
Ⱆ, ⱆUkУкOuk/u/ΟΥУ
Ⱇ, ⱇFertФертFert/f/ΦФ
, ⱈKherХерKher/x/ΧХ
Ⱉ, ⱉOhtОтOt/o/ΩѠ, Ѿ
Ⱌ, ⱌTsiЦыTsy/t͡ɕ/ץЦ
Ⱍ, ⱍChervЧервьTcherv/t͡ʆ/Ч
Ⱎ, ⱎShaШаCha/ʆ/שШ
Ⱋ, ⱋShtaШтаChta/ʆtʲ/Щ
Ⱏ, ⱏJerЕрEr/ɘ̯/Ъ
, JeryЕрыEry/ɨ/Ы
Ⱐ, ⱐJerjЕрьEr'/ɪ̯/Ь
Ⱑ, ⱑJatЯтьIat'/jæ/, /æ/Ѣ
Ⱖ, ⱖЁIo/jɔ/
Ⱓ, ⱓJuЮIou/ju/Ю
Ⱔ, ⱔJus MalijЮс малыйIous maly/ɛ̃/[1]Ѧ
Ⱗ, ⱗJus Malij JotirovannijЮс малый йотированныйIous maly îotirovanny/jɛ̃/Ѩ
Ⱘ, ⰨJus BolshojЮс большойIous bolchoï/ɔ̃/Ѫ
Ⱙ, ⱙJus Bolshoj JotirovannijЮс большой йотированныйIous bolchoï ïotirovanny/jɔ̃/Ѭ
Ⱚ, ⱚThitaФитаFita/f/, /θ/ΘѲ
Ⱛ, ⱛIzhitsaИкIk/v/, /i/, /y/ΥѴ

Notes pi référinches

[éditer | modifier ech wikicode]
  1. Chés langues slaves, sauf ech poloné ont perdu l’antique nasalisacion des vouéyelles. Chole lète pi chés suivantes sont d'vnues désuètes in glagolitike pi in cyrillike.

Édseur chés eutes prodjés Wikimédia :